Autók és a bioetanol

Svédország élen jár a bioetanol, mint környezetbarát megújuló üzemanyag növekvő arányú felhasználásának ösztönzésében. Ez része a svéd kormány stratégiájának, amely szerint 2020-ra megszüntetik az ország kőolajfüggőségét.

A bioetanol üzemanyagként való felhasználásában semmi új nincsen. Ezzel futott már az első Ford T-modell is, háborúk idején pedig vésztartalékként is használták. A világ olcsó kőolajtartalékainak csapra verése után azonban, az alkohol-alapú üzemanyagok (akár a bioetanol, akár a metanol) gyorsan különlegességgé váltak, és felhasználási területük majdnem kizárólag nagyteljesítményű versenyautók motorjaira korlátozódott.

Most, amikor a világnak szembe kell néznie az iparosodás környezeti hatásaival és a megcsappanó kőolajtartalékok veszélyével, a bioetanol – ez a megújuló és potenciálisan füstmentes üzemanyag – újra napirendre került. Svédországban ez annyit tesz, hogy megvásárolható az üzemanyagtöltő állomásokon.

A svéd kormány már döntést is hozott arról, hogy megkezdi a közúti közlekedés leszoktatását az olajról. A miniszterelnök, Goran Persson a 2020-as évet tűzte ki, mint az ország nem-megújuló üzemanyagoktól való függőségének végét jelentő dátumot. A bioetanol széleskörű termelése és olajat helyettesítő felhasználása lesz az ország régi függőségéről való „leszokásának” legfontosabb eszköze.

Elosztás
A bioetanolhoz hasonló megújuló és fenntartható üzemanyagok alkalmazása mögött két fő ösztönző erő működik: az egyik az „üvegházhatás” néven ismert klímaváltozást okozó jelenség leküzdésére irányuló környezeti igény, a másik a stratégiai szükség az olajtól – egy kifogyóban lévő nyersanyagtól, melynek kereslete jóval meghaladja a kínálatot – való függőség megszüntetésére. A svéd nemzet természettisztelete történelmi hagyományokra tekint vissza, ezért aligha véletlen, hogy a világ iparosodott országai közül elsőként kezdett komolyan foglalkozni ilyen jellegű kérdésekkel.

Sokan kizárólag a közúti forgalomban kibocsátott szén-dioxid (CO2) mennyiségét jelölik meg az „üvegházhatás” és járulékos hatásainak egyetlen okaként. Svédországban például, becslések szerint az összes kibocsátott szén-dioxid 40 százaléka a közlekedésből származik.

Az első E85 (85% bioetanol/15% benzin) üzemanyagot is kínáló üzemanyagtöltő állomás 1995-ben jelent meg, de az akkoriban az utakon futó „üzemmódváltó” gépjárművek csekély száma miatt a fejlődés lassan indult el. Folyamatos fejlődés csak 2002-ben kezdődhetett, aminek következtében tavaly (2005) az E85 pumpával szerelt kutak száma megkétszereződött és elérte a 300-at, ami az országos hálózaton belül 10%-os arányt jelent.

Ezt a hirtelen növekedést tovább ösztönözte a Saab 9-5 BioPower eladásainak sikere. A kormány bejelentette, hogy 2008-ra az ország töltőállomásainak 25%-ánál lehet majd megújuló üzemanyagot tankolni.

Termelés
Mivel jelenleg a bioetanol termelése búza és árpa felhasználásával csak kis mennyiségben, Svédország egyetlen vidékén folyik kereskedelmi céllal, ezért az ország a szükséges bioetanolt Brazíliából, a világ legnagyobb bioetanol termelőjétől importálja. Brazíliának csaknem a teljes hazai közúti szükségletét kielégíti a helyi cukornádból, a benzin világpiaci áránál szubvenció nélkül is olcsóbban előállított bioetanol.

A kereskedelem másik fő bioetanol termelője az Egyesült Államok, ahol a közép-nyugat államaiban kukoricából állítják elő az E10 (10% bioetanol) üzemanyagot. Az olaj világpiaci árának folyamatos növekedésével az amerikai termelés az elmúlt négy évben több mint kétszeresére nőtt.

A bioetanol legnagyobb európai termelője jelenleg Spanyolország, ahol benzinadalékként viszonylag kis mennyiségben gabonafélékből állítják elő. Léteznek további kisebb gyártóegységek Franciaországban, ahol a bortermelés melléktermékeit használják erre a célra, de Hollandiában, Olaszországban, Írországban, Németországban és Portugáliában is tervezik új üzemek felállítását.

A bioetanol termelésének leghatékonyabb alapanyaga azonban nem más, mint a „biomassza”, ami szalma, szerves hulladék, faforgács esetleg más erdőgazdálkodási melléktermékek keveréke. Ebben az esetben a bioetanolt nem keményítőből, hanem cellulózból állítják elő, a termelés pedig magasabb hozamú és kevésbé energiaigényes.

Svédország hatalmas erdőterületekkel rendelkezik, és az örnsköldsviki ETEK vállalat (Etanolteknik AB) R&D kísérleti üzemében már a bioetanol fából és erdőgazdálkodási hulladékból való nagyüzemi előállításához szükséges ipari eljárás megalkotásán dolgoznak. A következő években hét üzem felállítását tervezik Svédországban.

Ahhoz, hogy a nem-megújuló szén-dioxidot végleg kivonhassuk a környezeti körforgásból, a bioetanol ipari méretű termelése közben jelentkező kibocsátás minimalizálására is szükség van, miközben a modern eljárások már megközelítik a „zéró kibocsátás” státuszát. Ennek a sikere nagyban függ a felhasznált biomassza nyersanyag összetételétől és a termelési eljárások megválasztásától. Az ETEK üzemben a körforgás elvét követve a zéró kibocsátást célozták meg a nem-megújuló anyagok tekintetében, amit a vízerőművek energiájának segítségével próbálnak megvalósítani.

A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency – az OECD egyik szervezete) egy 2004-es átfogó tanulmányában azt jelezte, hogy a világ közlekedési energiaigényének kétharmadát fedezni tudná a Földön rendelkezésre álló, a bioetanolhoz hasonló bioüzemanyagok alapanyagaként szolgáló biomassza mennyisége. Az Egyesült Államokban a General Motors kutatása arra mutatott rá, hogy 66-107 milliárd gallon bioetanol előállítására elegendő biomassza termelésére van lehetőség, beleértve olyan energiagazdag terményeket is, mint egyes magasan növő fűfélék, fűzfa, nyárfa és cirok. Ez megfelel akár a nemzeti E60/70-es üzemanyagkeverékekhez szükséges mennyiségnek, de kiválthatná az Egyesült Államok teljes 140 milliárd gallonos éves benzinfogyasztásának felét is.

Svédország Európában az élen
Az EU energiahordozókkal kapcsolatos adópolitikájának 2004. január 1-e óta érvényben lévő legújabb direktívája arra szólítja fel a tagállamokat, hogy az adók csökkentésével, vagy azok teljes eltörlésével támogassák a bioüzemanyagok tisztán, vagy keverékekben való felhasználását. Ez egy párhuzamos direktívát követ, mely előírja, hogy a tagállamok kötelesek biztosítani a közúti áruszállításban használt bioüzemanyagok arányának növekedését, melynek célértékét 2010-ig bezárólag 5,75 százalékban határozta meg.

Svédországban az E85 üzemanyag már most a közúti közlekedés 2,5 százalékát teszi ki, ami messze a legmagasabb érték az európai piacokon. A kormány támogató rendelkezései között szerepel az E85 üzemanyag adótámogatása, az üzemmódváltó autók számára biztosított adókedvezmények és ingyenes parkolási lehetőségek, a kormányhivatalok autóparkjának átalakítása 50%-ban környezetbarát járművekre és a tiszta bioetanol üzemanyaggal közlekedő városi buszok bevezetése.

„Dicséret illeti a svéd kormányt és hivatalait, amiért felnőttek a feladathoz, és harcba szálltak az ország jövőbeli energiaigényének kielégítéséért” mondta a Saab Automobile ügyvezető igazgatója, Jan Ake Jonsson. „Már eddig is rengeteg munkát végeztek, aminek következtében Svédország előnyös helyzetből vezeti és ösztönzi a bioetanollal, a rövid- és középtávú energiakérdésekre megoldást kínáló üzemanyaggal kapcsolatos európai fejlesztéseket.”